Továbbra is csökken a fecskék állománya

Az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is csökkent a fecskék száma hazánkban.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának adatai szerint a molnárfecskék száma átlagosan évente 9,4 százalékkal csökken, az 1999-es szinthez képest ez a visszaesés eléri a 45,3 százalékot. A füsti fecskék éves állománycsökkenése 8,1 százalék, a 1999-es bázishoz viszonyítva pedig 56,4 százalék. Legritkább fecskefajunk, a partifecske esetében 6,1 százalékos éves csökkenést mért az egyesület, 1999-hez viszonyítva pedig 33,1 százalékosat - olvasható a szervezet közleményében.

A fecskék hosszú távon vonuló madárfajok, vagyis a telet a Szaharától délre töltik. A csökkenés hátterében e sajátos életmódból adódó nagyobb fenyegetettség áll, amelyet a klímaváltozás és az élőhelyek átalakítása csak felerősít. Bár az idén az első fecskék időben érkeztek, az állomány zöme 1-2 hetes csúszással kezdte meg a költési időszakot.

A 2007. és 2008. szeptember közepén hazánkban tapasztalt rendkívül hideg időjárás okozta pusztulások – a molnárfecske és a füsti fecske esetében – jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy e két fecskefajnál az elmúlt 3 évben nagyon alacsony volt az állománynagyság. A partifecske esetében a 2010. május-júniusi, valamint a július végi tiszai árvíz váltott ki hasonló hatást.

Az MME 2010-ben, a fecskék védelmének évében útjára indított egy adatbázist, amelybe bárki tölthet fel adatokat, aki figyelemmel kíséri a fecskék életét az érkezéstől a távozásukig. A Fecskefigyelő Online Adatbázist az egyesület hosszú távon szeretné működtetni, ugyanis a hatékony védelemhez elengedhetetlen a költőállományok helyzetének minél pontosabb ismerete. Az egyesület internetes fehér gólya online adatbázisa az elmúlt években bebizonyította, hogy a lakosság hatékonyan tud részt venni - mintegy 100.000 feltöltött adat és fotó, több száz adatközlő - a megfelelően előkészített felmérésekben.

Forrás. Híradó.hu

Nemes Nagy Ágnes:  Lila Fecske

A két legkedvesebb kismadarunk a füsti és a molnár fecske. Álljon most róluk itt néhány tudnivaló a Wikipédiából.

Talán még azt megemlítem, hogy amint írva is van, a füstikék inkább istállókban, pajtákban raknak fészket, a molnár fecskék viszont az ereszaljakat kedvelik jobban. Ha pedig átépíted a házadat és levered a fészkeket, nem mindig mennek vissza. Sokan nem szeretik a lehulló madárpiszkot. Nagyon ötletesen azonban fel lehet fogni egy oda fúrt – konzolra tett – polccal és aztán ha kirepítettek vagy ha elmentek telelni, akkor letisztítható. Akár közben is, ha szükséges, mert óvatosan, amíg a szülők bogarakra vadásznak lehet a fészek körül matatni. Lehetőleg, amíg a költés tart azért ne tisztogassunk, csak miután a kicsik kikeltek és megkezdődik az etetés. Legyünk velük türelmesek és kedvesek, mert nagyon hálás kismadarak.

Füsti fecske

A füsti fecske (Hirundo rustica) a verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű madár.

Megjelenése

A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénk rozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. Lába csupasz.

Ez a madár rendkívül kicsi és könnyű: testhossza csak hosszú farktollai miatt éri el a 17–19 centimétert. Vékony, hosszú, hegyes szárnyainak fesztávolsága 32–34 centiméter. A füsti fecske testtömege 16–20 gramm között mozog.

Életmódja

A kecses, gyors füsti fecske hasznos madár: repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást.

Augusztusban-szeptemberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vedlés a többi költöző madártól eltérően a telelőhelyen történik meg, nem indulás előtt. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni, és nagyobb nádasokban éjszakáznak.

A füsti fecske éneke csicsergő-fecsegő, hívóhangja „tszvit-tszvit-tszvit”, vészjelzéskor pedig síró „tszink-tszink” hangot hallat.

Szaporodása

A délről megérkezett füsti fecskék számára májusban érkezik el a költési időszak kezdete. Az amúgy társas madarak ekkor párokat alkotnak, és közösen fészket kezdenek építeni. A csésze alakú fészket szinte kizárólag emberi környezetben, épületek (istállók, pajták) fedett részeiben cseppenként és szálanként tapasztják össze a pocsolyák sarából és különféle növényi részekből. Sokszor előző évi fészkeket foglalnak el újra és bővítenek ki. A füsti fecske nem kimondottan telepes fészkelő, ám gyakran előfordul, hogy meglehetős közelségben épül fel több költőhely.

A füsti fecske évente többnyire két – bőséges időben három – fészekaljat nevel fel, bár elterjedése északi részén általában csak egyet. Egy alkalommal 4-6 fehér alapon kékes barnán pettyezett tojást rak, amelyek 14-16 nap múlva kelnek ki. A fiókák kezdetben csupaszok és vakok, mintegy 18-23 napon belül válnak röpképessé. Csillapíthatatlan étvágyukat addig mindkét szülő igyekszik kielégíteni. Ilyenkor egy nagyobb fészekaljhoz akár naponta 400 alkalommal hoznak a torkukban eledelt.

Időnként a molnárfecskével kereszteződik.

Kárpát-medencei előfordulása

A füsti fecske a Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő.

Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón 220-320 000 párra volt tehető, és stabilnak mondható volt (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány). Legnagyobb sűrűségben az Alföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a Kisalföld északi részén, a Szigetköz vidékén és a városi területeken.

A füsti fecske Magyarországon védett madár, eszmei értéke 10 000 forint. SPEC értékelése 3-as, azaz az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő. Elsősorban táplálékának vegyszeres pusztítása jelent veszélyt e fajra.

Molnárfecske

A molnárfecske (Delichon urbicum vagy Delichon urbica) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Nyáron szinte mindenütt előfordul Európában és Ázsiában egészen India északkeleti csücskéig és Mandzsúriáig. Télen Afrikában és Ázsia délkeleti területein tartózkodik.

A testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 26-29 centiméter és testtömege 13-23 gramm. A hím és a tojó hasonlít egymáshoz, mindkettőnek kékesen fénylő fekete a háta, míg begyük és hasuk fehér, a fiatalok pedig barnás-feketék. Lába fehér tollakkal borított.

Nagy csapatokban vonuló madár, csapatokban is költ. E madár repülő rovarokkal táplálkozik. Rendszerint csak egy-két évet él, de megfigyeltek már 14,5 éves madarakat is.

Szaporodása

A molnárfecskék egy éves korukban lesznek ivarérettek. A költési időszak májustól szeptemberig, néha októberig tart, ez idő alatt akár kétszer-háromszor is költenek. A fészek agyagból készül és elkészítéséhez körülbelül 2500-szor kell fordulnia. Egy fészekaljban 4-5 fehér tojás van, ezek néha vörösen pettyezettek. Mindkét szülő kotlik rajtuk, körülbelül két hétig. A fiatal madarak 3,5-4 hetes korukban repülnek ki.

A molnár fecske is védett állat, eszmei értéke 10 000 Ft.

Mivel most, december 20.-án lett frissítve a cikk, végre a képek is vissza felkerültek, menet közben valahol olvastam, hogy míg mi igyekszünk őket védeni, vannak olyan országok, ahol  megeszik a fecskéket, pl. Afrika egyes vidéken bizony bele kerülnek a levesbe.. de lehet, hogy máshol is.

Mi meg várjuk, hogy tavasszal visszajöjjenek...